A krónikus stressz problémája az emberekben.

Az emberekben elvont gondolatok, képzelet vagy hosszútávú nyomás hatására aktiválódik a stressz válasz. Ez az akut reakciót krónikus állapottá változtatja, ami megviseli a testet.

A jelenlegi stresszmechanizmusok elképesztően régimódiak a jelenlegi életünkhöz és az agy bizonyos területeihez képest. A határidők, a pénzügyi aggályok, a szociális interakciók ugyanazt a fiziológiai rendszert aktiválják, ami az evolúciós túlélést szolgálja. Míg a kortizol elengedhetetlen az akut stresszhez, a krónikus stressz miatti tartós emelkedése széleskörű károsodást okoz. A stressz reakció deaktiválása gyakran teljesen képtelenség, mivel a pszichológiai stresszorok elhúzódnak vagy rendszeresen visszatérnek. Így pedig a felépülés késleltetetté válik és az egyensúly felborul.

Amikor a stressz reakció folyamatosan aktív, az megzavarja a szervezet azon képességét, hogy fenntartsa a homeosztázist. Ennek pedig számos biológiai hatása van. Az SNS hosszan tartó aktiválása állandó magas vérnyomáshoz és rendellenes pulzusszámhoz vezet. Idővel ez növeli a magas vérnyomás, az érelmeszesedés és a szívbetegségek kockázatát. A krónikus kortizolszint elősegíti az inzulinrezisztenciát, a zsírfelhalmozódást (különösen a zsigeri zsírok) és az izmok lebontását. Ez növeli az olyan anyagcserezavarok kockázatát, mint a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás. A kortizol elnyomja az immunválaszt azáltal, hogy csökkenti a gyulladást, ami mondhatni egy gyógyulási reakció és gátolja a fehérvérsejtek termelését. A krónikus immunszuppresszió növeli a fertőzésekre való hajlamot, lassítja a sebgyógyulást, és akár a rák progressziójához is hozzájárulhat.
A krónikus stressz elnyomja a gonadotropin-releasing hormont (GnRH), így csökkentve a nemi hormonok termelését. Ez szabálytalan menstruációs ciklust, csökkent spermiumtermelést és csökkent libidót okozhat. Emellett a kortizol ugyanazon koleszterin molekulából készül mint a tesztoszteron így a stressz és reproduktív rendszer egyébként is versenyez egymással. A krónikusan magas, vagy hosszútávú kortizolsznt károsítja a neuronokat kifejezetten a hippocampusban, amely a tanulás és a memória szempontjából kritikus agyi régió. Ez rontja a jövőbeni stressz szabályozásának képességét, és hozzájárul a szorongáshoz és a depresszióhoz.

A stressz válasz tulajdonságai már most is azt mutatják, hogy a célja a fizikai, azonnali veszély kezelése, nem pedig az állandó pszichológiai stresszoroké, amik a modern élettel járnak A stressz biológiájának megértése kulcsfontosságú. A stressz nem feltétlenül rossz – sőt szükséges a túléléshez. A probléma a rendszer nem ismerésében rejlik társadalmi szinten. Azáltal, hogy megtanulják felismerni és kontrollálni a stresszt, az emberek kihasználhatják az akut stressz előnyeit, miközben minimalizálják a hosszú távú károsodás kockázatát.

Ehhez nem tudunk itt megállni. Ezt már érted, vagy eddig is tudtad, mégsem sikerül változtatnod az életeden? Muszáj mégjobban megérteni, hogy mi történik.

Hipotalamusz, CRH-t termel, ami integrálja az idegrendszer és más hormonok például a ghrelin és a leptin jeleit, összekapcsolva az energiaállapotokat a stresszre való felkészültséggel. Hiszen mindennek valahol, valamikor kapcsolódnia kell a táplálkozáshoz, az energiafelvételhez. Mivel mindez egyszerre történik, következtetésképpen gyors lefolyású biológiai folyamatról van szó.

Az agyalapi mirigy ACTH-t termel egy a bőr működéséhez szükséges anyagból. Ez rávilágít arra, hogy a stressz válasz hogyan kapcsolódik más rendszerekhez, például a bőrpigmentáció és az endorfinok termeléséhez, a fájdalommoduláció érdekében. A stressz válaszban szinte minden egyszerre történik.

A mellékvese mirigyei által pulzáló mintázatú kortizol kibocsátást a cirkadián ritmusok modulálják. A kortizol felszabadulása időérzékeny, és úgy van kalibrálva, hogy felkészítse a szervezetet a stresszre a nap bizonyos szakaszaiban. Ez embereknél a reggeli csúcspontban jellemző, habár a depressziós és a különböző hangulati zavarok meghatározó tulajdonsága, a nap későbbi akár késő esti szakaszaira áttolódó kortizol csúcs.

A mellékvese medulla az SNS-el párhuzamosan adrenalint és noradrenalint szabadít fel, ami neurotranszmitterként és hormonként is működik. Az erre vonatkozó visszacsatolási rendszerek, az erekben található nyomást érzékelő receptorok amik segítenek a homeosztázis kialakításában. Máris egy kicsit nagyobb rendszerű a stressz válasz, igaz?

Ez időrendi hierarchia szerint a következő

A szimpatikus idegrendszer (SNS) aktiválása

Másodperceken belül a neurotranszmitterek (pl. noradrenalin) kitágítják a pupillákat a megemelkedő fénymennyiséget a melanopszin ganglion sejtek érzékelik, és ez hozzájárul a későbbi kortizol termelődéshez. Azonnal megemelkedik a pulzus és megváltozik a véráramlás. Csökken az emésztés, az immunitás és a szaporodási funkció.

A HPA tengely aktiválása perceken vagy órákon belül beindul, fenntartva a működést, ha a stressz továbbra is fennáll. A kortizol segít fenntartani a vércukorszintet a glükoneogenezis serkentésével és az inzulin gátlásával.

A krónikus stressznek való adaptáció felborítja a hormonális egyensúlyt, elősegítve a maladaptív állapotokat, mint az inzulinrezisztencia, az izomkatabolizmus és a zsigeri zsírlerakódás.

Mit csinálnak a stresszhormonok sejtszinten? A kortizol a glükokortikoid receptorokon (GR) keresztül hat, amelyek szinte minden sejttípusban jelen vannak. A májsejtekben az enzimek, szabályozásával elősegíti a glükoneogenezist. Az izomsejtekben lebontja a fehérjéket, hogy aminosavakat szabadítson fel a glükoneogenezishez. Míg a kortizol akutan immunfokozó, a tartósan emelkedett szintje krónikus immunszuppresszióhoz és szöveti lebomláshoz vezethet.

Az adrenalin és noradrenalin adrenerg receptorokhoz kötődnek, amelyek szövetspecifikusak.

• A Béta-1 receptorok a szívben, Növelik a pulzusszámot és az összehúzódás erejét.
• A Béta-2 receptorok a tüdőben, ellazítják a hörgőizmokat ez fokozza az oxigénfelvételt.
• Az Alfa-1 receptorok az szűkítik az ereket a nem alapvető területeken, átirányítva a véráramlást az izmokba és az agyba.

Gyakran figyelmen kívül marad, hogy a mellékvesekéreg által termelt aldoszteron megőrzi a nátriumot, hogy fenntartsa a vérnyomást akut stressz alatt.

A CRH közvetlenül az immunrendszerre is hat és elősegíti a szisztémás immunszuppressziót.

Érdekesség, hogy a libabőr is eredendően a stressz válaszhoz tartozik, habár ma már teljesen haszontalan, eredetileg barrier szereppel bírt a fizikai sérülések ellen és a testhőmérséklet fenntartását szolgálta. Ez is segít megérteni, hogy a stressz a fizikai rendszerekhez kapcsolódik. Egy másik ősi adaptáció a stressz alatti verejtéktermelés, amit az SNS szabályoz a kolinerg jelátvitel útján. Ez lehűti a testet az intenzív fizikai izgalom során.

Sajnos a legtöbbször észrevétlen az egészségügyi állapotok diagnózisában, hogy a bélhámsejtekben található CRH receptorok segítenek az emésztés lassításában a bélmozgások csökkenése és az enzim kiválasztás által. A krónikus stressz az irritábilis bélszindróma magas kockázatát eredményezi.

Vagy, hogy a krónikus stressz által okozott immunszupresszió után a szervezet szuperkompenzál és nagymértékben emeli az immun funkciót, olyannyira, hogy az immunrendszer már nem válogat. Létrejön az autoimmun állapot.

Vagy, hogy az ismételt SNS aktiváció nagymértékben emeli kockázatot a magasvérnyomás és az érrendszeri problémákra a krónikusan magas noradrenalin szinttel.

Azt, hogy a stressz válaszra mik lehetnek a megoldásaink, nem tudom összefoglalni ebben a videóban, de ha még nincs egy halvány képed sem arról, hogy mi lehet az irány, akkor maradj velem a következő videóban is.

Eredetileg a stressz körön lenne visszacsatolási hurok. A magas kortizolszint jelzi a hipotalamusznak és az agyalapi mirigynek, hogy csökkentsék a CRH- és ACTH-termelést, leszabályozva a HPA-tengelyt a stresszor megszűnése után. A vagus ideg csillapítja az SNS aktivitását, lehetővé téve a PNS számára, hogy visszanyerje az irányítást. A kortizolszint reggelente a legmagasabb, nemcsak a napi kihívásokra való felkészülés, hanem a természetes aktivitási ciklusokhoz való igazodás érdekében is.
Viszont ez az úgynevezett negatív feedback loop nem igazán jön létre a modern életben. Ugyanis a stresszorok nem szűnnek meg igazán, a krónikus stressz maladaptációi miatt pedig a stresszkör egyre intenzívebben pörög a szervezetben. Egyre érzékenyebb a stresszorokra, és egyre kisebb mértékben befolyásolható a negatív feedback loop által. Szóval az akut, természetes stressznek van, a krónikus stressznek nincs belső lekapcsoló rendszere. Főleg, ha a krónikus stressz átformálja az agyi kapcsolódásokat, különösen az amygdalában ami érzelmi az feldolgozásért és a hippocampusban ami a memóriaért és a kortizol szabályozásáért felelős. Ennek eredményeképpen pedig a személyiség is megváltozhat.

Láthatod, hogy igyekszem a legmagasabb minőségű információkat átadni, a tudomány jelenlegi állása alapján. Ezek a videók megszámlálhatatlan órát emésztenek fel a tanulástól a feltöltésig. A tartalom összekapcsolódik a karrieremmel, ezek a videók pedig az eddigi életem munkáját és tanulmányait tartalmazzák.

Kiemelkedően fontosan tartom, hogy hozzájáruljak a magyar nyelvű tudományos kommunikációhoz ezekkel az ingyenes tartalmakkal.

Köszönöm, és nagyra értékelem a támogatásodat, mert segítesz vele a célomban, hogy a mozgás a kultúránk része legyen. A csatornámra kattintva már most több óra magas minőségű edukatív videót találsz. Ha tetszenek ezek a videók, hasznosnak és tanulságosnak találod őket, és van 100 vagy 1000 forintod, akkor támogathatod a munkámat, vagy hívj meg egy kávéra a patreonon keresztül. A támogatásod 100%-ban arra kerül ráfordításra, hogy a legújabb és a legjobb minőségű tudományos információkat hozzam el neked, magyar nyelven.

Ne feledd, az egészséged a te kezedben van! Találkozunk legközelebb! Érjünk el együtt jobb életet.