Krónikus stressz 4. rész – Hormonok és szaporodás STRESSZ alatt
2024-11-24
Healthspan Metrics 1.rész – VO2max, avagy FITNESZ
2024-12-11Krónikus stressz 4. rész – Hormonok és szaporodás STRESSZ alatt
2024-11-24Healthspan Metrics 1.rész – VO2max, avagy FITNESZ
2024-12-11Krónikus stressz 5. rész
Miért FÁJ annyira a STRESSZ?
Ebben a részben a stressz és az immunrendszer összefüggéseivel foglalkozunk. Ha van rendszer, ami igazán lenyűgöző az emberi szervezetben, akkor az az immunrendszer.
Talán az immunrendszer működésén látszik legjobban, hogy a stressz-válasz mennyire határozottan rövidtávú mechanizmus lenne a biológiában.
De mi az az immunrendszer?
Tudtad, hogy az immunrendszer nem megfogható, és nincs központja a testedben? Az immunrendszer mindenhol ott van. Az immunrendszer egy spektrum. Nincs eleje és nincs vége. Nem tudjuk fokozni a hatékonyságát egy meghatározott módon, annak érdekében, hogy a másik oldalon elérjük a kívánt hatást.
Laborvizsgálatokon kívül nehéz megállapítani, hogy az adott probléma pontosan honnan ered valójában. Idő és energiahatékonyság szempontjából az immunrendszerünk számára az általános prevenció a leghatékonyabb beavatkozás, az immunerősítő protokollokkal szemben. Alvás, mozgás, táplálkozás. Ha arra számítasz, hogy megtalálod azt, ami végre működik, akkor csalódást kell okoznom, mert a legtöbb esetben pontosan tudod, hogy mit kell tenned az egészségedért. Ezt minden nap, hosszú éveken keresztül, következetesen. Az általános probléma az utóbbi kettőből ered. Több magas minőségű napot, hónapot, évet kell építened, mint amennyi alacsony minőségű napot építesz.
Az immunrendszer nem specifikus és specifikus immunitással védi a szervezetet a kórokozókkal szemben. Az immunrendszer működését a HPA tengely stressz hormonokkal, és az autonóm idegrendszer, különböző jelző fehérjék által befolyásolja.
Az elmélet, ami a legközelebb áll a lehetséges működéshez, a következő.
Az akut stressz fázis, a stressz válasz A fázis. Az akut stressz kiváltja az üss vagy fuss reakciót, amely rövid időre fokozza az immunrendszer működését. Ez a reakció az immunsejteket a lehetséges sérülési helyekre tereli. Például a bőrre, a sebgyógyulás vagy a fertőzések elleni védekezés előkészítése érdekében.
A stresszhormonok, mint az adrenalin és a noradrenalin mobilizálják a természetes ölősejteket és más immunsejteket, olyan központokból, mint a lép és a nyirokcsomók. A kortizol, ezen a ponton támogatja ezt a mobilizációt. Ez az állapot növeli az éberséget és a potenciális veszélyekre való reagálóképességet. Ha a stresszor nem szűnik, meg az immunaktiváció olyan magas szintre emelkedhet, amikor már a szervezet a saját sejtjei ellen fordul, tehát kialakul az automminutás. Viszont ennek elkerülése érdekében a szervezet egy fantasztikus manővert tesz.
A B fázisban, ha a stresszor hosszan tart vagy elegendő erősségű, az immunrendszer szabályozott szuppressziós fázisba lép. A megemelkedett kortizolszint elkezd leszabályozni bizonyos immunaktivitásokat, például a gyulladásos citokinek felszabadulását.
Az egyik legfontosabb kulcspont, hogy az immunműködés csökkentése ekkor nem a normál állapotról csökken. Annál inkább egy olyan magas pontról, ami az autoimmunitást is megközelíti. Ilyenkor ezt a kortizol úgy oldja meg, hogy szelektíven elpusztítja a kevésbé hatékony immunsejteket, különösen az idősebbeket vagy a szabályozatlanokat. Ez a „minőség-ellenőrzési” mechanizmus megakadályozza az immunrendszer túlzott reakcióját, amely autoimmun betegségekhez vezethet.
Azáltal, hogy megóvja az immunrendszert a túlzott aktivitástól, a kortizol biztosítja az erőforrások ésszerű felhasználását, és megvédi a szervezetet a gyulladásos károsodásoktól.
Ebben a fázisban az immunválasz „finomhangolt”, ahol az elnyomás nem káros; ehelyett véd az autoimmunitás és a túlzott gyulladás ellen.
C fázisban, ha a B fázis aktivitása nem szűnik meg, ugyanis a stresszor kitart, vagy annyira erős a jel, kialakul a krónikus stressz. A b fázis hatása elsöprővé válik. Az immunaktivitás folyamatos elnyomása veszélyezteti a szervezet azon képességét, hogy védekezni tudjon a fertőzések ellen vagy begyógyítsa a sebeket. A limfocita termelés (T-sejtek, B-sejtek) csökken, ami kevesebb hatékony immunválaszt eredményez. A meglévő fertőzések fellángolhatnak, és a sebek gyógyulása tovább tart. Az autoimmun szabályozás megbomlik, ahogy a B fázis protektív szuppressziója elhalványul, ami krónikus gyulladáshoz vagy a folyamatban lévő immunproblémák megoldásának képtelenségéhez vezet.
E a krónikus elnyomás megmagyarázza, hogy a stresszes egyének miért hajlamosabbak a vírusfertőzésekre, például a megfázásra, a lassabb gyógyulásra, és extrém esetekben az immunrendszerrel összefüggő betegségekre, például a rákra. Ilyenkor már a normál szint alá csökken az immun aktivitás. Abban az esetben, ha a stresszor megszűnik, a szervezet szuperkompenzálhat. Permanens, tehát krónikus autoimmun aktivitás alakulhat ki. Ilyenkor a regeneráció nem a normál szintre tér vissza, hanem annál sokkal magasabb szintre. Az autoimmun károsodások pedig tovább gerjeszthetik a stressz választ, ezzel tovább zavarva az immunválaszt. Ebben az esetben az immunrendszer krónikus zavaráról beszélhetünk.
A krónikusan magas kortizol szint gyengíti az adaptív immunitást és súlyosbítja a gyulladásos betegségeket. Olyan paradoxont teremtve, ahol az immunrendszer kevésbé hatékony és túlzottan reaktív lesz egyszerre.
Most egy picit gondolkodjunk. Melyik lehet a reakció legoptimálisabb fázisa? Igen a B fázis, ugyanis ott zajlik a legmagasabb hatásfokú minőségi munka. Az immuncsökkentés után is lehet aktívabb a rendszer, mint amilyen a normál állapotban volt, elkerülve a káros aktivitást és javítva a rendszer hatékonyságát. Ebből következik az a logikai következtetés, hogy az A fázis lehet legalább annyira káros, mint a C fázis, csak más útvonalon. Ha a stresszor éppen akkora, hogy a B fázis nem aktiválódik, vagy éppen akkor fejeződik be, amikor a B fázis aktiválódik, és az A fázist aktiváló stresszorok frekventáltan követik egymást, akkor az akkut immun fokozást gátló B fázis soha nem történik meg. Az akut immun fokozás többszörösen egymás után pedig rövid időn belül hibátlanul kialakíthat egy A fázisos autoimmunitást. Érthető tehát, hogy a frekventált alacsony intenzitású vagy időtartamú stresszorok ugyanolyan károsak lehetnek, mint a krónikus magas stresszorok.
Ha az edzésre gondolsz, akkor igen, egy magas inzultusra, majd abból, megfelelő regenerációra van szükség. Ha a munkádra, mentális stresszre vagy szorongásra gondolsz, a folyamatos idézőjelben alacsony stressz vagy terhelés idővel rontja a szervezet működését. Az immunrendszer minden élőlényt érintő akár több millió éves evolúciós fejlődés által alakult ki. Mindenkinek szüksége van rendszeres, inzultusra, amit megfelelő regeneráció követ. Legyen szó tanulásról, légzésről, hőmérsékletről vagy edzésről. A céloknak és a kihívásoknak éppen akkoráknak kell lenni, amik igénybe veszik a rendszert, ugyanakkor lehetővé teszik, az optimális felépülést.
Mi a leggyakoribb oka, az A fázis jellegű stressz terhelés kialakulásának az emberek életében?
A fájdalomérzékelés a nociceptorokkal, a szövetekben található speciális szenzoros neuronokkal kezdődik, amelyek észlelik a káros ingereket (pl. hőt, nyomást vagy vegyi anyagokat).
Ezek a jelek a gerincvelőn keresztül eljutnak az agy magasabb központjaiba. A thalamus fájdalom jeleket továbbít a további feldolgozáshoz. A szomatoszenzoros kéreg azonosítja a fájdalom helyét és intenzitását. A limbikus rendszer összekapcsolja a fájdalmat érzelmekkel, stresszel és emlékekkel. Kezdjük most is az elején.
Az akut stressz gyakran csökkenti a fájdalomérzékelést, ami a túlélésben előny. Segít a szervezeteknek megoldani a veszélyt még sérülés esetén is.
Endorfinok és enkefalinok (endogén opioidok) szabadulnak fel, amelyek az agyban és a gerincvelőben lévő receptorokhoz kötődve blokkolják a fájdalomjeleket.
Aktiválódik a periaqueductalis szürke terület (PAG) a középagyban, ami döntő fontosságú a leszálló fájdalomgátlási útvonalak szempontjából.
A szimpatikus idegrendszer aktiválása elnyomja a nociceptorok aktivitását, elterelve a figyelmet a fájdalomról életveszélyes helyzetekben.
Így egy stressz válasz esetén előfordulhat, hogy a fájdalomcsillapító reakció miatt nem érezhető a sérülés.
Hosszan tartó stresszben több úton súlyosbodik a fájdalomérzékelés. Hyperalgézia, amikor a fájdalmas ingerekre adott fokozott a válasz a hosszan tartó gyulladás és a nociceptorok szenzibilizációja miatt. Allodynia, amikor a nem fájdalmas ingerek fájdalom érzését váltják ki. Ez gyakran a stresszhez kapcsolódó állapotok, például a fibromyalgia vagy a tenziós fejfájás ismertetőjele. A glükokortikoidok krónikus emelkedése kimeríti az endogén opioidokat, gyengíti a természetes fájdalomcsillapító rendszereket. Csökkenti a gyulladáscsökkentő utak működését, állandósítja a fájdalmat.
A fibromyalgia egy titokzatos izomfájdalom, ami HPA tengely stressz okozta szabályozási zavara fokozott fájdalomérzékenységgel függ össze.
A tenziós fejfájást a nyak és a fejbőr stressz által kiváltott izomfeszülése okozza, amelyet gyakran súlyosbít a rossz testtartás vagy ergonómia.
Gyakori a krónikus hátfájdalom. A pszichológiai stressz és az elfojtott érzelmek korrelálnak az elhúzódó hátfájdalmakkal az izomfeszültség és a fokozott központi érzékenység révén.
A stressz modulálja a fájdalomérzékelést a HPA tengelyen és az SNS-en keresztül.
A krónikus stressz hozzájárul a centrális szenzitizációhoz, ahol a gerincvelő és az agy fájdalomfeldolgozó áramkörei hiperaktívvá válnak, felerősítve a fájdalomjeleket. Az amygdala és a cingulate cortex túlműködése fokozza a fájdalom érzelmi élményét. A csökkenő fájdalomgátlási útvonalak diszfunkciója nem képes elnyomni a túlzott fájdalomjeleket, így az egyének sebezhetőbbé válnak a stressz által kiváltott fájdalom szindrómákkal szemben.
A stresszhez kapcsolódó pszichológiai tényezők, mint például a szorongás és a depresszió, fokozzák a fájdalomérzékelést azáltal, hogy fokozzák a kényelmetlenségre való összpontosítást és fokozzák a limbikus rendszer aktivitását. A negatív érzelmek és azok percepciója súlyosbíthatja a krónikus fájdalmat, migrént, irritábilis bél szindrómát vagy reumás ízületi gyulladást okozva. A fájdalomérzékelési utakat a katasztrofizálás és a csökkentett mentális rugalmasság irányába tolja.
A neruokémiában a csökkent endorfinok és enkefalinok kevésbé hatékonyak hosszan tartó stressz esetén. Egy P-anyag nevű anyag felerősíti a fájdalom átvitelét a gerincvelőben krónikus stressz során. Illetve a stresszel járó krónikus gyulladás olyan citokineket termel, mint az interleukin-6, amelyek a nociceptorok érzékenységének növelésével hozzájárulnak a fájdalom szindrómák kialakulásához.
A stressz mindenkit érint vagy érintett valamikor. A krónikus stressz könnyen lehet a modern élet eredménye. Ugyanakkor ezen biológiai alapok megértése lehetővé teszi a célzott beavatkozásokat, javítva a stressztűrő képességet és a fájdalomkezelést.
Várható még néhány rész tőlem a stresszről, így nemsokára látni fogod a teljes képet. Készítek majd egy átfogó epizódot arról, hogy mik a tudományosan leginkább alátámasztott irányok a stressz hatásainak kontrollálására.
Láthatod, hogy igyekszem a legmagasabb minőségű információkat átadni, a tudomány jelenlegi állása alapján. Ezek a videók megszámlálhatatlan órát emésztenek fel a tanulástól a feltöltésig. A tartalom összekapcsolódik a karrieremmel, ezek a videók pedig az eddigi életem munkáját és tanulmányait tartalmazzák.
Kiemelkedően fontosnak tartom, hogy hozzájáruljak a magyar nyelvű tudományos kommunikációhoz ezekkel az ingyenes tartalmakkal.
Köszönöm, és nagyra értékelem a támogatásodat, mert segítesz vele a célomban, hogy a mozgás a kultúránk része legyen. A csatornámra kattintva már most több óra magas minőségű edukatív videót találsz. Ha tetszenek ezek a videók, hasznosnak és tanulságosnak találod őket, és van 100 vagy 1000 forintod, akkor támogathatod a munkámat, vagy hívj meg egy kávéra a patreonon keresztül. A támogatásod 100%-ban arra kerül ráfordításra, hogy a legújabb és a legjobb minőségű tudományos információkat hozzam el neked, magyar nyelven.
Ne feledd, az egészséged a te kezedben van! Találkozunk legközelebb! Érjünk el együtt jobb életet.