Krónikus stressz 2. rész - Szív- és Érrendszer tudományosan - Patyi Mihály

Krónikus stressz 2. rész
Szív- és Érrendszer tudományosan

Az előzőben azt kutattuk, hogy a krónikus stressz hogyan hat a szervezetre – hogy az állatok, miért kezelik jobban, mint az emberek. Ezzel az volt a célom, hogy lásd, hogy a stresszről minden szinten tud a tested, és minden sejted reagál rá. Akkor is, ha Te csak úgy gondolod, hogy aggódsz egy picit. Minden stressz fizikai akkor is, ha a stresszor csak a képzeletedben van. A stressz akut helyzetekre tervezett túlélési mechanizmus, ami azt jelenti, hogy egy hirtelen felbukkanó veszélyforrás elleni gyors lefolyású, nagyon hatékony fizikai aktivitás. Ehhez szükséges energia mobilizáció, fájdalomcsillapítás, fókusz és egyben a felkészülés a későbbi regenerációra.

A stressz nagymértékben érinti a szívet és az érrendszert. Hiszen bármilyen sejt játszhat döntő szerepet a túlélésben, ezért nem múlhat azon, hogy egy adott sejt ebben a szerepben, megkaphatja -e a szükséges tápanyagot. A hosszan tartó stressz azonban megviseli ezeket a rendszereket. Nézzük meg, hogy a krónikus stressz hogyan destabilizálja a szervezet gondosan kiegyensúlyozott rendszereit.

A leggyakoribb a magasvérnyomás

A krónikus stressz aktiválja a szimpatikus idegrendszert az SNS-t, újra és újra érszűkületet és pulzus növekedést okozva, noradrenalin és adrenalin által. Idővel ez károsítja az artériák falait, merevvé és repedésre hajlamossá teszi őket. A kortizol és aldoszteron magas szintje fokozza a nátrium-visszatartást, növeli a vér térfogatát így emeli a vérnyomást.

Szintén jellemző az érelmeszesedés

A stressz megemeli az LDL-koleszterintet, elősegítve az artériás plakkok képződését. Eközben az előbb említett magasvérnyomás és strukturális sérülések miatt kialakuló gyulladásokat szintén koleszterin lerakódással kezeli a szervezet. Illetve a magas stressz elnyomja a gyulladásgátló molekulákat. De az immunrendszerről egy későbbi videóban beszélünk majd.

Az SNS megváltoztatja az ér falának szerkezetét, növelve az áteresztőképességet, és arra ösztönzi az immunsejteket, mint a makrofágokat, hogy zsíros plakkokat rakjanak le. Ezek meszesedhetnek és akadályozhatják a véráramlást, ami szívrohamhoz vagy sztrókhoz vezethet.

Mi a sztrók és mi a szívinfarktus?

A stressz olyan erős vérnyomás emelkedést okozhat, hogy a megmerevedett agyi artériák megrepedhetnek, ami vérzéses stroke-hoz vezethet.

Ischaemiás stroke más. A stressz fokozza a vérlemezkék-egymáshoz tapadását, ami olyan vérrögök kialakulásához vezet, amelyek blokkolják a véráramlást az agyban, vagy mindezt egy leszakadt plakk darabka teszi.

Az akut stressz a katekolaminok nagy mennyiségű kiválasztását okozza, ami fokozza a szív munkáját. Ha ez krónikussá válik, a plakk felhalmozódása idővel csökkenti a koszorúér kapacitását, ami azért gond, mert az az ér látja el a szívizmot vérrel.

Ha az oxigénellátás nem tudja kielégíteni a szív megnövekedett igényét a plakk, a rossz érrendszeri egészség, vagy a fitnesz hiánya miatt, a szívizom egyes részei elhalnak.
Ha ezek a maladaptációk már jelen vannak, akkor elég egy extrém szimpatikus túlaktiváció, ami masszív mennyiségű adrenalinnal túl stimulálja a szívet. Kialakulhat ritmuszavar, szívroham vagy szívleállás. Tehát arról van szó, hogy kevés kivétellel ugyan, de általánosan elmondható, hogy nincs szív- és érrendszeri esemény, krónikus stressz okozta maladaptáció nélkül.

A modern stresszorok (munkahelyi nyomás, szociális szorongás, pénzügyi feszültség) már nem váltanak ki olyan élet-halál helyzeteket, mint a ragadozók fenyegetése, de folyamatosan lekötik a stressz rendszereket. És a kulcsszó a folyamatosan. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a mechanizmus, amit a szervezet csak néhány percig szeretne fenntartani, most már tudod, hogy a fókusz, a küzdelem, a menekülés, a vérnyomás, az energiaszint, az inzulinrezisztencia, a nem fontos szövetek lebontása stb… állandósul az életünkben.

Normál körülmények között az artériák falában lévő simaizom összehúzódik és az ér beszűkül, vagy ellazul és az ér kitágul. Az artériák szűkítésével vagy tágításával a szervezet szabályozhatja a véráramlást és a nyomást, hogy a szervek elegendő oxigént és tápanyagot kapjanak, különösen a fizikai aktivitás, a stressz vagy a hőmérséklet-változások során. Ez a vaszkuláris remodelling néven ismert folyamat rövid távon megvédi a károsodástól az artériákat, amikor azok fokozott igénybevétel alatt vannak.

A krónikus stressz és az állandósult magas vérnyomás, visszaél ezzel a rendszerrel.

Ha az artériákban lévő simaizom folyamatosan összehúzódást jelez, ez a folyamatos stimuláció az izomréteg hipertrófiájához vezet. Így az artériákban lévő simaizomréteg megvastagodik, ahogy alkalmazkodik a gyakori magas nyomású igényekhez. Ez a megvastagodás az érfalakat kevésbé rugalmassá, merevebbé teszi, ami ilyen módon tovább gerjeszti a vérnyomás növekedését.

Az egészséges artériáknak rugalmasságra van szükségük, hogy alkalmazkodjanak a változó nyomásokhoz. Amikor megmerevednek, veszítenek ebből, így nem tudnak olyan könnyen tágulni, amikor vért pumpálnak át rajtuk. Ez a merevség növeli az artériákon belüli általános nyomást, ami hozzájárul a magasabb vérnyomáshoz.

Miért teszi a szervezet mindezt, ha ennyire nyilvánvaló nem kedvező?

A test azonnali reakciója protektív. Rövid távon az artériás izomréteg megerősítése a stressz okozta vérnyomáskiugrások kezelésének az egészséges módja. Megerősíti az érfalakat hogy megakadályozza azok károsodását, de a stresszor megszűnése után, akár krónikus, akár akut, a szervezet visszafordítaná ezt a folyamatot. Ez a mechanizmus nem hosszú távú, szűnni nem akaró tartós stresszre szolgál. A krónikus magas vérnyomás a szervezet rövid távú alkalmazkodásának a hosszútávon nem kívánt mellékhatása.

Van még egy terület ahol problémás hipertrófia jöhet létre, ez pedig az úgynevezett szív bal kamrai hipertrófia.

Az LVH a szív megnövekedett terhelésére adott válaszként jelentkezik, amelyet gyakran az artériákban kialakuló krónikus magas vérnyomás okoz. Íme, hogyan vezethet az erek izom vastagodása LVH-hoz:

Amikor az artériák megmerevednek a krónikus magas vérnyomás miatt, kevésbé rugalmasak. Ez a csökkent rugalmasság megnehezíti a vér zökkenőmentes áramlását az artériákon keresztül. Mivel azok nem tudnak olyan könnyen tágulni és összehúzódni, hogy befogadják a szívből kipumpált vért. Következésképpen a szívnek nagyobb erővel kell pumpálnia, hogy átnyomja a vért ezeken a szűkült, merev ereken. Tehát megerősödik a szív egy része, növekszik a vérnyomás, amire mostmár tudod, hogyan reagálnak az artériák.

Míg az LVH átmenetileg segíthet a szívnek megfelelni a magas vérnyomás elleni pumpálás szükségleteinek, hosszútávon ennek számos következménye van:
Az izom megvastagodásával csökken a bal kamra rugalmassága, ami megnehezíti a szívkamra vérrel való feltöltését a diasztolés, relaxációs fázis során. Ez diasztolés diszfunkcióhoz vezethet, ilyenkor a szív nehezen lazul el, így nem töltődik fel megfelelően az ütemek között.

Továbbá a vastagabb szívizomnak több oxigénre van szüksége, ami megterhelheti a szív oxigénellátását, különösen stressz vagy fizikai terhelés esetén. Ha a vérellátás a koszorúereken keresztül nem tud lépést tartani ezzel a megnövekedett szükséglettel, az ischaemiához, csökkent véráramláshoz vezet a szívizomban.

Idővel az LVH bal oldali szívelégtelenséghez vezethet. Mivel a megvastagodott izom elveszti a hatékony összehúzódási képességét, a szív gyengülhet, és a kamra kitágulhat.

Az LVH megváltoztathatja a szív elektromos útjait, növelve az aritmiák kockázatát, amelyek bizonyos esetekben életveszélyesek lehetnek.

Miért nem tudnak az erek lépést tartani?

A koronária artériákból és arteriolákból áll amik kicsi artériák, ezek kapillárisokba ágaznak el. Ha a szívizom túlzottan megvastagszik, előfordulhat, hogy a meglévő koszorúerek nem képesek megfelelő véráramlást biztosítani a nagyobb tömegű izomszövetnek.

A kapillárisok nem csak a koronária, hanem a teljes test területén kulcsfontosságúak az oxigén és a tápanyagok szövetekbe való eljuttatásában, nagyon kicsik, és nincs izomfaluk, amely kitágulhatna, mint az artériákban. A kapilláris növekedés, angiogenezis jelentkezhet, de ez a folyamat korlátozott. Illetve súlyos LVH esetén előfordulhat, hogy az új kapillárisok növekedése nem tud lépést tartani a szívizom megnagyobbodásával, ami elégtelen perfúzióhoz és potenciális ischaemiához vezet.

Az LVH és a krónikus magas vérnyomás okozta érmerevség megelőzése érdekében a szervezet optimális alkalmazkodása, és a megfelelő életmód elengedhetetlen.

Ideális állapotban az artériáknak meg kell őrizniük rugalmasságukat. Ez magában foglalja a szerkezeti fehérjék, például az elasztin és a kollagén megfelelő szintjét az érfalakban, valamint egészséges sejteket, hogy elkerüljük az artériák falában a túlzott izomnövekedést.

A szervezet természetes vérnyomás szabályozó rendszereinek, például a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszernek, és az autonóm idegrendszernek ideális esetben krónikus túlaktiváció nélkül kell működniük. Ez megakadályozná az állandó érszűkületet, és csökkentené az artériák és a szív stresszét.

Ideális esetben a szervezet stresszre adott válasza rövid távú adrenalin- és kortizol-kibocsátást jelentene, nem pedig állandó emelkedést. Ez segítene megelőzni az időben elhúzódó érszűkületet és az ezzel járó artériák falának megvastagodását.

Belső okok lehetnek genetikai mutációk, vagy a szervezet egyéb funkcióinak romlása, közvetetten járul hozzá ezekhez a folyamatokhoz. Ilyenek Például csökkent mitokondriális funkciók miatt nem megfelelően működő sejtek, károsodások a dnsben, hiányállapotok miatt.

A megfelelő stresszkezelés, a rendszeres relaxációs technikák, például a meditáció, a légzőgyakorlatok, a jóga vagy a tudatos figyelem gyakorlása segíthet csökkenteni a krónikus stresszt.

Az aerob mozgás, mint például a séta, úszás vagy kerékpározás, javítják a szív- és érrendszer egészségét azáltal, hogy fokozzák az artériák rugalmasságát, csökkentik a vérnyomást és növelik a szív hatékonyságát. A megfelelő ellenállásos edzés szintén segít.

A feldolgozott élelmiszerek csökkentése, a rostban gazdag természetes ételek és a minőségi zsírok fogyasztása közvetlenül javítja a keringési rendszer állapotát.

Az optimális testsúly csökkenti a szív és az erek terhelését. Az elhízás a magas vérnyomás és a szívhipertrófia egyik fő kockázati tényezője, így az egészséges testsúly elérése jelentősen enyhítheti a szív- és érrendszer megterhelését.

Az megfelelő minőségű, mennyiségű, rendszerességű, és a kronotípus szerint optimálisan időzített alvás elengedhetetlen az egészséges vérnyomás fenntartásához és az LVH kockázatának csökkentéséhez. Az alvás segít szabályozni a stresszhormonokat és támogatja a szív egészségét.

Illetve lehetőségek közé tartoznak a gyógyszeres kezelések is, azonban most maradjunk a praktikus beavatkozásnál és elsősorban a prevenciónál.

Szerintem érthető, hogy fontos, de legalább nagyon hasznos ismerni a keringési rendszered értékeit, mint különböző pulzuszámok, a vérnyomásod, pulzusmegnyugvás, hrv stb.

Ha már itt tartunk akkor említsük meg, hogy létezik az úgynevezett sportoló szív, ami pont a sporttevékenység és annak az intenzitása által kiváltott lvh-t jelenti. Ugyanakkor ez az állapot nem ugyanaz, mint amiről az előzőkben beszéltünk. Ez az adaptáció általánosságban egészségesnek tekinthető, és a tudomány is különbséget tesz az edzés általi lvh és a patológiás lvh között.

Az LVH ezen formája jellemzően a bal kamra megvastagodását és egyben a tágulását jelenti. Lehetővé téve a szív hatékonyabb munkáját a rugalmasság vagy a funkció veszélyeztetése nélkül.

A patológiás LVH-ban a szív fala megvastagodik, de a tágulás nem jön létre. Ez teljes szív merevségéhez, a hatékonyságának csökkenéséhez és a szívelégtelenség fokozott kockázatához vezet.

Habár az állóképességi és erősportolókat érintő LVH általában jóindulatú és visszafordítható, ha csökken az edzésintenzitás, egyes esetekben valóban gondot okozhat.

Az extrém, hosszú távú állóképességi edzések pl. ultramaratonok, triatlonok vagy intenzív erősítő edzések néha olyan szintre tolhatják a szív alkalmazkodását, hogy kóros LVH-ra kezdjen hasonlítani. Ami szívritmuszavarok vagy egyéb szövődmények kockázatát is jelenti.

Az intenzív edzések közötti elégtelen felépülés krónikus stresszhez vezethet a szívben, növelve a strukturális változások kockázatát, amelyek idővel befolyásolhatják a szívműködést.

Egyes egyének genetikailag hajlamosak lehetnek magasabb fokú LVH-ra az edzés hatására.

A sportolók optimális megfigyelése, a periodizáció és az intenzitás szakszerű menedzselése, valamint a megfelelő pihenés, elősegítheti a szív egészséges alkalmazkodását. A sportoló szív magas szintű atléták egy részére jellemző, az ezzel kapcsolatos problémák a rekreációs célú sportolókat jellemzően nem érintik.

Az aerob mozgások során, különösen, ha azok magas intenzitásúak a dolgozó izmok több oxigént és tápanyagot igényelnek. Ennek az igénynek a kielégítése érdekében ezeknek az izmoknak a véráramlása jelentősen megnő. Az artériák kitágulnak, hogy nagyobb véráramlást tegyenek lehetővé, ami megköveteli az érfalak simaizmainak ellazulását. A rendszeres mozgás javítja az erek rugalmasságát, a szív funkcióit. Ugyanis nem mindegy, hogy egy ilyen komplex szerv egy része főleg mechanikai okokból megnagyobbodik, vagy a teljes használata közben az összes funkciója javul. Ez a szív és érrendszeri adaptáció pedig csökkent nyugalmi vérnyomást okoz.

Bár a magas intenzitású aerob edzések előnyösek, fontos, hogy megfelelő regenerációval és alacsonyabb intenzitású tevékenységekkel egyensúlyozd ki.

A fokozatos bemelegítés segíti az artériákat és a szívet, hogy alkalmazkodjanak a növekvő igényekhez. Míg a levezetés lehetővé teszi számukra, hogy zökkenőmentesen térjenek vissza nyugalmi állapotba.

Láthatod, hogy igyekszem a legmagasabb minőségű információkat átadni, a tudomány jelenlegi állása alapján. Ezek a videók megszámlálhatatlan órát emésztenek fel a tanulástól a feltöltésig. A tartalom összekapcsolódik a karrieremmel, ezek a videók pedig az eddigi életem munkáját és tanulmányait tartalmazzák.

Kiemelkedően fontosnak tartom, hogy hozzájáruljak a magyar nyelvű tudományos kommunikációhoz ezekkel az ingyenes tartalmakkal.

Köszönöm, és nagyra értékelem a támogatást, mert segítesz vele a célomban, hogy a mozgás a kultúránk része legyen. A csatornámra kattintva már most több óra magas minőségű edukatív videót találsz. Ha tetszenek ezek a videók, hasznosnak és tanulságosnak találod őket, és van 100 vagy 1000 forintod, akkor támogathatod a munkámat, vagy hívj meg egy kávéra a patreonon keresztül. A támogatásod 100%-ban arra kerül ráfordításra, hogy a legújabb és a legjobb minőségű tudományos információkat hozzam el neked, magyar nyelven.

Ne feledd, az egészséged a te kezedben van! Találkozunk legközelebb! Érjünk el együtt jobb életet.