Krónikus stressz 3. rész - Az anyagcsere zavarai és a STRESSZ - Patyi Mihály

Krónikus stressz 3. rész
Az anyagcsere zavarai és a STRESSZ

Ez a rész arról szól, hogy a stressz hogyan befolyásolja az energiaegyensúlyt és az anyagcsere folyamatokat, hogy lépést tartson az energiaigényekkel

Akut stressz esetén a szervezetnek nagy mennyiségű glükózra és más energiahordozókra van szüksége, hogy azonnali mozgást hajtson végre. Kifejezetten glükózra és azért, mert az a legmegbízhatóbb. Számos energiaforrásból, amikből a különböző energiarendszereink működnek, a szénhidrát anyagcsere az egyik, leggyorsabb, legoptimálisabb folyamat.

A stressz válasz első lépése a glikogenolízis nevű folyamat. A katekolaminok és a kortizol serkentik a májat, hogy a glikogént glükózra bontsák, gyors üzemanyagot biztosítva.

A második lépés, a glükoneogenezis. Amikor a glikogén raktárak kimerülnek, a kortizol jelzi a májnak, hogy állítson elő glükózt, például aminosavakból.

Viszont, igazán érdekessé teszi mindezt, hogy ez a két folyamat, az összes szövetet érinti a szervezetben. Az akut stressz mozgósítja a tárolt erőforrásokat, így a krónikus stressz fenntarthatatlan katabolizmushoz vezet.

Ami azt jelenti, hogy a kortizol elősegíti az izomfehérjék lebontását aminosavakra, különösen alaninra, a glükoneogenezishez.

Idővel ez izomsorvadáshoz és az anyagcsere hatékonyságának csökkenéséhez vezet. Hiszen az izom a legnagyobb endokrin szerv és a legmeghatározóbb metabolikus tényező.

A mellékvese hormonok fokozzák a lipolízist, szabad zsírsavakat (FFA) szabadítanak fel a zsírsejtekből.

Ez akut módon szuper, sőt egy egészséges, ha a szervezet rugalmasan hozzáfér a zsír raktáraihoz. Viszont a krónikus stressz paradox módon a zsírt a zsigeri területen osztja el. Főleg a szervek között, ahol gyulladás forrásává válhat, és fasciális kapcsolatok által befolyásolhatja a szervek működését.

Azt, hogy a stressz válasz minden szövetet érint úgy értem hogy, MINDEN SZÖVETET.

A kortizol az oszteoblasztok gátlásával és az oszteoklasztok aktivitásának elősegítésével megzavarja a csontépítő folyamatokat. A krónikus stressz tehát csontritkuláshoz vezethet.

A krónikus kortizol szint emelkedés csökkenti a limfocitate emelést, növelve a fertőzésekre való hajlamot.

Az immunrendszer és a stressz kapcsolatáról egyelőre annyit, hogy az immunrendszerünk két területből áll. Az első azon dolgozik, hogy ne jusson be semmi, ami szervezet működését negatívan befolyásolná. A második azon dolgozik, hogy egyéb okok miatt mégis a szervezetbe került baktériumok és vírusok, paraziták problémáját a szervezet működéséből adódó gyulladásokkal és sérült sejtekkel együtt kezelje. Az akut stressz csökkenti a TH2- tehát a belső immun aktivitást, hiszen most nem lesz olyan fontos gyógyítani azt, ami már megsérült. Viszont lényegesen aktiválja a TH1-tehát a külső immun aktivitást, ami azért felel, hogy új kórokozók ne kerüljenek be a szervezetbe, újabb fertőzések ne foglalják le a szervezet figyelmét. Nem kizárt, hogy a szervezet ily módon is többek között a sebesülésre készül elő.

Ez a krónikus állapot energia adósságba helyezi a szervezetet azáltal, hogy inzulinrezisztenciát okoz.

A krónikus kortizol tompítja az inzulin receptorok érzékenységét, rontja a sejtek glükóz felvételét és elősegíti a hiperglikémiát. Hiszen folyton arra készül, hogy ha kell, akkor a vér tele legyen tápanyaggal.

Továbbá ahogyan már az első részben is beszéltük, a stressz módosítja a leptin jelátvitelét az agyban, ami túlevéshez vezet, különösen a kalóriadús „comfort foodok” esetében. Hiszen a sérüléseink és az elhasznált energiamennyiség miatt a táplálkozás elengedhetetlen a regenerációhoz.

Azonban a modern ember életében jelenlévő krónikus stressz nem mechanikai módon üríti ki a sejteket és hozza létre az igényt az energiafelvételre. Annál inkább a mentális stressznek köszönhetően az előbb említett sejtek kémiai úton válnak rezisztenssé. Képtelenek felvenni az energiát, ezért éheznek ki, míg a vérből lévő energia felhasználása jelentős mértékben nem történik meg.

Nyilvánvaló, hogy rövid távon az akut stresszre adott válaszok előnyösek, mert optimalizálják az energiaszállítást a túlélési szükségletekhez.

Viszont az erőforrások tartós kimerülése károsítja a szöveteket, csökkenti az immunitást és felgyorsítja az öregedési folyamatokat.

A stresszrendszer hosszan tartó aktiválása megváltoztatja a szervezet energia raktározási és -felhasználási módjait. A tudomány jelenlegi állása szerint ezzel megmagyarázva az elhízással, a metabolikus szindrómával és a II-es típusú cukorbetegséggel való összefüggéseket.

Ez a videó a stresszfiziológia növekvő összetettségét mutatja be és még mindig van amiről nem beszéltünk.

A következő szint az emésztőrendszer. Mi történik akkor, amikor a szervezet a túlélésért küzd?

A tanulmányaim során az egyik legnagyobb áttörés az volt, amikor az idegrendszert tanulmányozva a saját szememmel láttam, hogy egy szerv, egy pontból két eltérő útvonalon kap információt. A PNS és az SNS nem egy elméleti fenomén, hanem kézzel fogható idegköteg az egyik és a másik oldalon. A szervek az agyból két ellentétes információt két egymástól teljesen elkülönült útvonalon kapnak meg. Ez azt jelenti, hogy a központi idegrendszer SNS aktivációjáról nem csak az agyad tud, hanem a létező összes szerved. Minden szerv tökéletesen tudja azt, hogy milyen a közös hangulat. Üss, vagy fuss, vagy pihenj és eméssz. Ebből kifolyólag teljesen eltérő módon viselkednek a szervek mindkét állapotban.

Szóval ez a pihenj és eméssz funkciókért felelős PNS optimális esetben fokozza a vékonybél mozgását, ezzel támogatva az emésztést. Az emésztőenzimek kiválasztásának jelzése és az emésztés koordinálása szintén ezen a pályán keresztül történik.

Az SNS „üss vagy fuss” mechanizmusa elnyomja az emésztési funkciót azáltal, hogy a véráramlást a gyomorból és a belekből az izmokba és az agyba tereli, hogy az azonnali túlélést helyezze előtérbe. Továbbá lassítja a vékonybél motilitását, az enzimek kiválasztását és gyorsítja a vastagbél mozgását.

Krónikus stressz esetén az SNS újra és újra felülírja a PNS-t, emésztési zavarokat okozva. Ez a szabályozási zavar, hosszú távon növeli az emésztőrendszeri problémák kockázatát.

Hihetetlen hogy az emberi test mennyire jól tudja érezni magát akkor, ha optimális a működése. Az alvásnak magától meg kell történnie. Az ébredés magától megtörténik szabályosan hasonló időpontban. Koffein nélkül is képes akár szélsőségesen magas energiafelszabadításra. Képes izmot építeni és zsírt bontani. KÖNNYEN. Ha nem bírsz ki 12 órát étel nélkül, mert ideges leszel, az gond. Az emberi test hibátlanul működik 24 de legalább 12 óráig étel nélkül. Ha leesik az arcod 50g szénhidráttól, az gond. Az emberi test a biológia kiemelkedő adaptációs szervezete. Képesnek kell lenned maximumon pörögni és teljesen lecsökkenteni a belső állapotodat ugyanazon a napon.

A kortizol elnyomja a gyomorsav szekréciót. A bélnyálkahártya, ami a bélhámsejteket védi a mechanikai károsodásoktól a baktériumoktól és a gyomorsavtól, a gyomorsav mennyisége alapján határozza meg a vastagságát. Csökkent gyomorsav mennyiség esetén a nyálkahártya elvékonyodik. Krónikus esetben annyira csökken a funkciója, hogy a bélhámsejtek begyulladhatnak és megnövekedhet az áteresztő képességük, ez a szivárgó bél szindróma. Ennek köszönhetően olyan organizmusok kerülhetnek a véráramba, amik semmilyen esetben nem kerülhetnének be. Az alkohol és a stressz képes rövid időn belül gyulladt, vérző, fekélyes, szivárgó beleket okozni. Aztán ha elmúlik a stresszforrás, a gyomorsav szintje megemelkedik. Ilyenkor, ha a nyálkahártya a maladaptáció miatt elvékonyodott, nem képes ellenállni a normális mennyiségű gyomorsavnak így az előbb említett állapot súlyosbodhat. Ez összefügg akár a leggyakoribb refluxos tünetekkel is. A legújabb becslések szerint a helicobacter pylori nevű baktérium fertőzése az emberek több mint 40%-át érinti. Ez a baktérium képes túlélni savas környezetben is. Ugyanakkor, ha számára kedvezően alakulnak a körülmények és a véráramba jut, úgy módosítja a szervezet működését, hogy fokozza a kortizol kibocsátását. Csökkenti a TH2-immunrendszer működését, erről beszéltünk, ez a belső események elhárításáért felelős rendszer. Illetve csökkenti a gyomorsav szekrécióját, hogy mégkedvezőbb körülményeket alakítson ki. Ez a baktérium összefüggésbe hozható krónikus neurodegeneratív és egyes daganatos megbetegedésekkel.

A krónikus stressz hatással van a bél-agy tengelyre, a központi idegrendszer és az enterális idegrendszer közötti kétirányú kommunikációs hálózatra.

A stresszel összefüggő hasmenés akkor fordul elő, amikor a CRH és a noradrenalin fokozzák a bélmozgást a vastagbélben, miközben csökkentik a víz visszaszívását.

A különböző gyulladásokkal együtt ezt az állapotot gyakran stressz által kiváltott irritábilis bél szindrómának nevezik.

Szóval eddig arról volt szó, hogy a szervezet stresszre adott válaszát szabályozza a HPA tengely, ami hormonális jelekkel irányítja az akut és krónikus stresszt. Ennek a rendszernek a középpontjában három kritikus szereplő áll: a CRH az ACTH és a kortizol. Miért említem meg ezt a hármat már három videón keresztül? Azért, mert ha idáig nem, ezen a ponton érteni fogod, hogy kell beszélnünk róluk. Ezek a hormonok együtt dolgoznak, hogy felkészítsék a testet az azonnali fenyegetésekre. De hatással vannak az olyan élettani folyamatokra is, mint az éhség és az anyagcsere, amelyek hatásai drámaian változnak az idő múlásával, ahogy a stressz akut állapotból krónikus állapotba kerül.

A CRH közvetlenül gátolja az étvágyat azáltal, hogy a hipotalamuszra, az agy éhség szabályozási központjára hat. Elnyomja az orexigén útvonalak aktivitását azokét, amelyek éhséget serkentenek, és elősegíti azokat az anorexigén útvonalakat, amelyek elnyomják az étvágyat. Az akut CRH felszabadulás fokozza az SNS aktivációját. Tovább csökkenti az éhséget azáltal, hogy eltereli a véráramlást az emésztőrendszerből, és növeli a fókuszt és az éberséget.

Gyakorlatilag ez az oka annak, hogy az emberek gyakran "elveszítik az étvágyukat" akut stressz vagy félelem pillanataiban.

Röviddel a CRH felszabadulása után az ACTH kiválasztódik az agyalapi mirigyből, serkentve a kortizol termelését a mellékveséből. A kortizol növeli a szervezet energiaellátását a vércukorszint növelésével. Rövid távon a kortizol éhségérzetre gyakorolt hatása minimális, mivel az akut stressz a táplálékfelvétel helyett a raktárak mobilizálást részesíti előnyben. Szóval akut stresszben nem vagyunk éhesek.

Amikor a stressz krónikussá válik, a kortizol hullámokban történő kiválasztással, idővel magasabb szintre emelkedik a másik két hormonhoz képest így átveszi az abszolút domináns szerepet a folyamatokban. A kortizol érzékennyé teszi azokat az agyi régiókat, amelyek táplálékkereső magatartást váltanak ki ilyen például az amygdala. Gyakran előnyben részesítve a kalóriadús, magas zsír- és cukortartalmú ételeket. Fokozza a neuropeptid Y hatását, amely egy erős orexigén peptid, ami felerősíti a sóvárgást és növeli a táplálékfelvételt. Mivel az amygdala a limbikus rendszer kritikus résztvevője, így helyes, ha az érzelmi evés mechanizmusára is gondolsz.

Ezen felül a kortizol megzavarja a leptin jelátvitelét, ami általában tájékoztatja az agyat a teltségről. Ez a zavar tompítja a jóllakottsági reakciókat, elősegítve a túlevést. Az ACTH szekréció a kezdeti stressz fázis után normalizálódik, még a kortizoltermelés továbbra is fennáll. Ekkorra már maga az ACTH elhanyagolható szerepet játszik az éhség szabályozásában, de elősegíti a mellékvesekéreg elhúzódó aktivitását, ami a kortizolszintet magasan tartja.

A következőkben megbeszéljük azt, ami esetleg még kérdéses lehetett számodra.

Akut stressz fázis egy perctől – pár óráig tart. A CRH uralja a választ, erősen elnyomja az étvágyat, a kortizol hozzájárul az energia mobilizációhoz, de még nem befolyásolja jelentősen az éhséget.

Korai krónikus stressz általában 2-3 naptól 1-2 hétig tart. Ahogy a kortizol megemelkedik és emelkedett marad, az étvágyfokozó hatásai megkezdődnek, és végül felülírják a CRH éhségcsillapító hatását.

A hosszan tartó krónikus stressz hetekről hónapokig tarthat. A tartós kortizolszint-emelkedés teljes mértékben átveszi a HPA tengely szerepét az éhségmodulációban, ami gyakran megnövekedett táplálékfelvételhez és a zsigeri zsír felhalmozódásának fokozódásához vezet. A megemelkedett kortizol állandósítja a szabályozatlan éhségjelzéseket, növelve az elhízás és az anyagcsere zavarok kockázatát.

Ez lineárisan így néz ki, viszont legalább ennyire gyakori az az eset, amikor az egy napon belüli ismétlődő, magas stresszorok hatására a CRH kiválasztása is elhúzódik. Hiszen folyamatosan van újabb stressz, ami a korábbi stresszorok hatására jelenlévő kortizollal kombinálva kettős hormonális csúcsot okoz. Ez kaotikus étkezési mintákhoz vezet, ugyanis rövid távú abszolút étvágytalanságot rövidtávú hyperfágia követ.

A stresszre válaszul sokan a magas zsír- vagy cukortartalmú ételekhez fordulnak átmeneti enyhülés érdekében. Ezek a „comfort foodok” serkentik a dopamin és opioidok felszabadulását az agyban, amelyek tompítják a stresszreakciót.

Ha visszagondolsz, pár perccel korábban beszéltünk a gyomorsav kiválasztásának a problémájáról stressz hatására. Vagy korábban az inzulinrezisztenciáról. Most pedig gondold át, hogy milyen problémákat okozhat mindez az imént említett túlevéssel. Szerintem sok kérdésre választ ad, amiről beszéltünk, viszont, ha valamit kihagytam, akkor azt írd meg kommentben.

Láthatod, hogy igyekszem a legmagasabb minőségű információkat átadni, a tudomány jelenlegi állása alapján. Ezek a videók megszámlálhatatlan órát emésztenek fel a tanulástól a feltöltésig. A tartalom összekapcsolódik a karrieremmel, ezek a videók pedig az eddigi életem munkáját és tanulmányait tartalmazzák.

Kiemelkedően fontosnak tartom, hogy hozzájáruljak a magyar nyelvű tudományos kommunikációhoz ezekkel az ingyenes tartalmakkal.

Köszönöm, és nagyra értékelem a támogatást, mert segítesz vele a célomban, hogy a mozgás a kultúránk része legyen. A csatornámra kattintva már most több óra magas minőségű edukatív videót találsz. Ha tetszenek ezek a videók, hasznosnak és tanulságosnak találod őket, és van 100 vagy 1000 forintod, akkor támogathatod a munkámat, vagy hívj meg egy kávéra a patreonon keresztül. A támogatásod 100%-ban arra kerül ráfordításra, hogy a legújabb és a legjobb minőségű tudományos információkat hozzam el neked, magyar nyelven.

Ne feledd, az egészséged a te kezedben van! Találkozunk legközelebb! Érjünk el együtt jobb életet.