Figyelted már valaha, hogyan hat rád a stressz? Vagy, hogy alkalmanként milyen állapotban vagy egy nehéz nap után, akár több napig utána? Ha igen, írd meg kommentben, hogy mit szoktál tenni annak érdekében, hogy normál állapotba kerülj.

A növekedési hormon, amelyet az agyalapi mirigy elülső része választ ki, központi szerepet játszik a növekedésben gyermek- és serdülőkorban. A növekedési hormon úgy működik, hogy stimulálja a májat az inzulinszerű növekedési faktor 1 (IGF-1) termelésére, elősegítve a sejtek proliferációját és differenciálódását, különösen a csont- és izomszövetekben. A növekedési hormon hozzájárul a zsírsavak mozgosításához energiaforrásként és módosítja glükózfelvételt, hogy az energia a növekedési folyamatokra fordulhasson. Ez az energiaegyensúly szempontjából igen optimális, hiszen az energiaforrás energiába, az építésre is alkalmas eszközök pedig építésbe koncentrálódnak. Sokan vágynak erre, nem? Optimális testzsírszázalék, és optimális izom és csonttömeg.

A krónikus stressz jelentősen elnyomja a növekedési hormonokat a következő mechanizmusokon keresztül. A stressz aktiválja a HPA tengelyt, és felszabadítja a kortizolt. Lefoglalva a hipotalamuszt, a megemelkedett kortizol gátolja a növekedési hormon-felszabadító hormon (GHRH) kibocsátását, ami döntő fontosságú a növekedési hormontermeléshez.

Ezzel egyidejűleg a kortizol serkenti a szomatosztatin, a növekedési hormon gátló hormon felszabadulását, tovább lassítva a növekedési folyamatokat.

A szervezet a stressz alatti azonnali túlélést helyezi előtérbe a hosszú távú befektetésekkel szemben. Rövidtávra tervez és nem „gondolkodik olyanon”, mint a növekedés, a szaporodás vagy a gyógyulás. 

Következésképpen az erőforrásokat elterelődnek a csontnövekedésről és a fizikai fejlődéshez nélkülözhetetlen anabolikus folyamatokról.

A krónikus stressz befolyásolja a tápanyag felszívódását és a növekedést elősegítő élettani környezetet. Ugye ezt már tudod, inzulinrezisztencia, csökkent inzulinszekréció, nincs felszívódás a sejtekben. A következő pedig az egyik legfontosabb. Ugyanis a stressz által kiváltott gasztrointesztinális változások csökkentik a kalóriafelvétel képességét, még elegendő kalóriabevitel mellett is. Tehát a túlevés, vagy a rendszerek további terhelése adott. 

Ez esetekben addig erősödhet, hogy növekedési rendellenességek alakulnak ki akár már csecsemőkortól kezdődően, amelyet rendkívüli érzelmi nélkülözés és vagy krónikus stressz vált ki. Azzal talán sokan egyetértünk, hogy az emberi fejlődés korai szakasza kritikus fontosságú. Ez pedig az egyének későbbi életére is hatással lehet, a legkülönbözőbb módokon. A következőkben megnézzük, hogyan hatnak a pszichoszociális tényezők a fiziológiai rendszerekre.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a következő percekben érzékeny témákról fogunk beszélni.

Ha csak néhányat szeretnék megemlíteni, akkor ilyesmire gondolok, hogy szuboptimális fejlődés, ami esetekben nem arányos az étrendi elégtelenségekkel. 

Alacsony hormon szintek a normál szomatikus kapacitás ellenére. Ami azt jelenti, hogy organikusan minden adott lenne az optimális szintekhez. Vagy a legnyilvánvalóbb viselkedési zavarok, mint például az érzelmek megvonása vagy túlzott izgatottság.

Engedjétek meg, hogy gyorsan elmeséljek egy esetet, ami az 1944-45 közötti Holland Éhező Tél nevű történet. Ebben az időszakban több mint 4,5 millió holland élt súlyos élelmiszer hiánnyal. A kalóriabevitel fejenként napi 400-800 kalóriára esett vissza. Nem sokkal később a kutatások feltárták a megpróbáltatások jelentős és tartós következményeit a méhen belül kitett egyénekre nézve. Ezt a jelenséget az éhínséget átélt terhes nőktől születettek csoportján keresztül vizsgálták.

A terhesség első trimeszterében kitett magzatok nagyobb kockázattal néztek szembe epigenetikai változásokkal, amelyek befolyásolták a krónikus betegségekre való fogékonyságukat. Ezek a gyerekek később felnőttkorukban fokozott szív- és érrendszeri betegségeket, elhízást és cukorbetegséget mutattak.

A kutatók ezt az anyagcserében részt vevő gének expressziójában bekövetkezett változásoknak tulajdonítják. A tápanyagok szűkössége a korai fejlődés során „takarékos” anyagcsere-programozást váltott ki. Ez felkészítette a szervezetet az energiatakarékosságra –és a probléma a háború utáni kalóriadús környezetben bontakozott ki.

A terhesség második és harmadik harmadában bekövetkező éhezés közvetlenül befolyásolta a magzat növekedését. A született babák általában alacsony születési súlyúak és kisebbek voltak.

A kezdeti túlélés ellenére ezek a gyerekek kognitív zavarokat, és csökkent fizikai erőnlétet mutattak. Nagyobb valószínűséggel fordultak elő mentális egészségügyi problémák, például depresszió.

A kutatás tudományos relevanciája az, hogy a hatások a következő generációra is kiterjedtek, ami örökletes epigenetikai változásokra utal. 

Az éhínséget túlélők unokáival végzett tanulmányok a növekedési minták megváltozását és egészségügyi kockázatokat jeleznek. Akkor is, ha a közvetlen utódok jobb körülmények között nőttek fel.

A kutatások rávilágítanak, hogy a gondozó kritikus befolyással bír, különösen kora gyermekkorban. A kötődés segít szabályozni a gyermek stresszreakcióit. A megfelelő érintés optimális növekedési hormon felszabaduláshoz és fizikai fejlődéshez vezet. Ez a jelenség az emlős fajokon egyértelműen megfigyelhető.

A bántalmazó vagy elhanyagolt környezetben nevelkedett gyermekek fejlődése gyakran visszamarad, a megfelelő táplálkozás ellenére is. Például árvaházakban, ahol elmarad emberi interakció minősége és mennyisége az optimálistól.

Egy optimálisabb környezetbe való elhelyezés gyakran felzárkózó növekedéshez vezet kiemelve az emberi fejlődés plaszticitását és a stresszoldás szerepét.

A koraszülötteken végzett vizsgálatok, javuló növekedést és növekedési hormon-aktivitást mutattak ki azoknál a csecsemőknél, akiket rendszeresen megérintettek és simogattak, összehasonlítva azokkal, akik minimális érintést kaptak.

A krónikus stressz oda vezet, hogy a szervezet az erőforrásokat az azonnali szükségletekre csoportosítja át a hosszabb távú növekedés és fejlődés rovására.

A biológiai hatást a HPA tengely aktiválása és a stresszhormon szekréció közvetíti, mélyrehatóan alakítva az emberi fiziológiát és az élet kimenetelét.

Újabb mérföldkő a témában, ugyanis ha ennyire mély szinten vagyunk érintettek a stressz által, akkor milyen hatással lehet a szaporodásra.

A szaporodásért felelős neurális kapcsolat a HPG tengely. Hipotalamusz-hipofízis-gonadális tengely.

Férfiaknál a hipotalamusz gonadotropin-felszabadító hormont választ ki, ami stimulálja az agyalapi mirigy elülső részét, hogy luteinizáló hormont és tüszőstimuláló hormont szabadítson fel.

Az LH jelzi a heréknek, hogy tesztoszteront termeljenek, míg az FSH elősegíti a spermatogenezist.

Nőknél a GnRH LH és FSH felszabadulását idézi elő, ami a menstruációs ciklust szabályozza.

Az LH beindítja az ovulációt és a sárgatest képződését, míg az FSH a tüszőérést a petefészekben. Az ösztrogén és a progeszteron szintje ezután a ciklus fázisától függően ingadozik.

A stressz megzavarja ennek a finoman hangolt rendszernek minden lépését a HPG tengely elnyomása révén, kortizol által.

Az akut stressz során megemelkedett kortizolszint csökkenti a GnRH hipotalamuszból történő felszabadulását, ezáltal csökkenti az LH és FSH szintet. A stressz gátolja a tesztoszteron szintézist a Leydig-sejtekben, ami rontja a libidót és a szexuális teljesítményt. Az akut stressz megzavarja a Sertoli-sejtek működését, ami a spermiumok számának, mozgékonyságának és morfológiájának átmeneti csökkenéséhez vezet.

A tesztoszterontermelés tartós elnyomása csökkenti az izomtömeget, rontja a libidót és veszélyezteti a termékenységet. A krónikus kortizolszint emelkedés gátolja a tesztoszteron anabolikus hatásait. A stressz a prolaktinszintet is növeli, ami tovább gátolja a GnRH és a tesztoszteron felszabadulását. A prolaktint a dopamin antagonistájának is nevezhetjük így a megemelkedett prolaktin összefüggésbe hozható depresszív, motivációs, mozgással kapcsolatos tünetekkel.

A krónikus stressz megzavarja a véráramlást a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitása miatt, növelve az erekciós diszfunkció kockázatát. A krónikus stressz okozta szív és érrendszeri károsodások pedig gyakran hatással vannak a férfi nemiszervre is.

A kortizol a nőknél is elnyomja a GnRH-t, ami csökkenti az LH és FSH szekréciót. Az akut stressz késlelteti vagy megakadályozza az ovulációt, megzavarja a menstruációs ciklust. 

A stressz csökkenti az ösztradiol által vezérelt szexuális izgalomra adott válaszkészséget az oxitocin és a dopamin aktivitásának csillapításával.

A hosszan tartó stressz a menstruáció hiányához, vagy szabálytalan ciklusokhoz vezethet. 

Ez gyakran megfigyelhető a magas stressznek kitett vagy alultáplált egyéneknél, például sportolóknál vagy étkezési zavarokkal küzdőknél. 

A magas kortizolszint rontja a petefészek tüszőfejlődését és gátolja az ösztrogén szintézist. A krónikusan alacsony LH-szint rontja az ovulációt és a progeszteron felszabadulását.

Krónikus stressz során a méh működése sérülhet. A kortizol csökkentheti az endometrium fogékonyságát, csökkentve a beágyazódás sikerességét.

A kortizol csökkentheti a méhlepénybe történő oxigénszállítást a terhesség alatt azáltal, hogy összehúzza a méh ereit és csökkenti a véráramlást.

Ez csökkenti a méhlepény oxigén- és tápanyagellátását. Ezenkívül a kortizol megváltoztatja a placenta érrendszeri fejlődését. Azáltal, hogy elnyomja az angiogenezist, ami veszélyeztetheti az anya és a magzat közötti oxigén- és tápanyagcserét. A hosszan tartó stressz csökkenti a prolaktin által közvetített tejtermelést a szülés után. 

Ezeknek az oka az, hogy evolúciós szempontból a szaporodás visszaszorítása a stresszes időszakokban adaptív, mert az azonnali túlélést helyezi előtérbe a reproduktív rendszerrel szemben.

Férfiaknál a csökkent tesztoszteron közvetlenül csillapítja a libidót és a szexuális tevékenység motivációját. A stressz emellett csökkenti a dopamin felszabadulását a jutalmazási útvonalakon, ami csökkenti a szexuális érdeklődést. Kevesen tudják, hogy a férfiaknál is a libidóért leginkább felelős hormon az ösztrogén, aminek a csökkenése szorongással kapcsolódva csökkenti a szex iránti vágyat.

Az életminőségünk optimumára rámutat, hogy a különböző reproduktív technikákon átesett nők gyakran éppen elegendő mentális súrlódást tapasztalnak ahhoz, csökkenjen az IVF sikerességi aránya.

A rágcsálókkal végzett kísérletek azt mutatják, hogy a krónikus stressz késlelteti a pubertást, csökkenti az ovulációs ciklusokat és csökkenti a párzási viselkedéseket. A társadalmi hierarchiákban alacsonyabb ranggal rendelkező páviánok csökkent reproduktív viselkedést mutatnak.

Az optimális reproduktív egészség támogatása fontos a genetikai mutációk és a negatív epigenetikai változások továbbörökítése szempontjából is.

Ebben a részben megbeszéltük azt, hogy vagy HPA, vagy HPG tengely. Ez a törékeny kölcsönhatás bemutatja, hogy evolúciósan a biológiánk szerint mire lenne érdemes koncentrálnunk a túlélésért, hiszen az evolúció jelenleg is zajlik. Az optimális reproduktív egészség érdekében a krónikus stressz enyhítése a kulcsfontosságú – ezt a tanulságot mind a kutatások, mind a valós megfigyelések alátámasztják.

Láthatod, hogy igyekszem a legmagasabb minőségű információkat átadni, a tudomány jelenlegi állása alapján. Ezek a videók megszámlálhatatlan órát emésztenek fel a tanulástól a feltöltésig. A tartalom összekapcsolódik a karrieremmel, ezek a videók pedig az eddigi életem munkáját és tanulmányait tartalmazzák. 

Kiemelkedően fontosnak tartom, hogy hozzájáruljak a magyar nyelvű tudományos kommunikációhoz ezekkel az ingyenes tartalmakkal. 

Köszönöm, és nagyra értékelem a támogatásodat, mert segítesz vele a célomban, hogy a mozgás a kultúránk része legyen. A csatornámra kattintva már most több óra magas minőségű edukatív videót találsz. Ha tetszenek ezek a videók, hasznosnak és tanulságosnak találod őket, és van 100 vagy 1000 forintod, akkor támogathatod a munkámat, vagy hívj meg egy kávéra a patreonon keresztül. A támogatásod 100%-ban arra kerül ráfordításra, hogy a legújabb és a legjobb minőségű tudományos információkat hozzam el neked, magyar nyelven.

Ne feledd, az egészséged a te kezedben van! Találkozunk legközelebb! Érjünk el együtt jobb életet.